Kiosztották a Báthory-díjakat

Marosvásárhely – Kitüntetések a magyar egyetem ügyéért tevékenykedõknek

Tizenkét olyan hazai és külföldi személyiség vehette át a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság (BKB) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Báthory-díját szombaton este Marosvásárhelyen, akik sokat tettek a romániai, állami finanszírozású magyar egyetem megteremtése érdekében. Ez az intézmény ma már létezne, vagy legalábbis az ügy jóval közelebb állna a célhoz, ha nem a megalkuvások sorozata jellemezte volna a romániai magyar politikát – értékelte Hantz Péter, a BKB alelnöke.

Nem szabad a Petõfi–Schiller-féle zsákutcába hajtani, hanem az önállósodás útját kell követni – fogalmazta meg a romániai magyar felsõoktatás céljait Tõkés László, az EMNT elnöke, mielõtt átadta volna a díjakat. A díjazottak között van orvosprofesszor, irodalomtörténész, erdélyi újságíró, dél-tiroli napilap, alapítványi ügyvivõ, volt miniszterhelyettes.Hantz Péter, a BKB alelnöke megítélésében mind olyan személyek, akik akár beosztásukat és létüket kockáztatva szembeszegültek az elnyomó hatalom zsoldosaival. „Ha mindenki ilyen lenne, és nem a megalkuvások sorozata jellemezte volna a romániai magyar politikát, jóval elõbbre jutottunk volna az állami magyar egyetem ügyében” – vélekedett Hantz, aki néhány évvel ezelõtt a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatójaként vívott kisebbségjogi harcban maga is a hatalom és annak kiszolgálói áldozatává vált. A kolozsvári egyetemrõl eltávolított fiatal tanáron kívül a Marosvásárhelyen szervezett ünnepélyen jelen volt sorstársa, a szintén menesztett Kovács Lehel is, aki a Báthory István fejedelemrõl elnevezett díjak történetét ismertette. A felszólalók közül Tõkés László az autonómia és a magyar oktatás kiteljesítése között vont párhuzamot, mondván, hogy egyik sem lehetséges egységes fellépés nélkül. Megítélésében az ügy felkarolása érdekében az utóbbi két évtized is azt tanúsította, hogy az erdélyi magyarságnak elõre kell menekülnie, hiába várja a jóakaratot a többségi nemzet részérõl. Tõkés a közösség magánegyetemein kívül a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen történõ elõrelépéseket is méltatta a háromnyelvû feliratok kapcsán.

A díjazottak közül szót kérõ Hatto Schimdt, a Dél-Tirolban megjelenõ Dolomiten címû napilap szerkesztõje az Olaszországban élõ osztrákok üdvözletét hozta el. Mint hangsúlyozta, Dél-Tirol most azon fáradozik, hogy visszaadjon valamit abból a hatalmas segítségbõl, amit az évtizedek során a nemzetközi közösségtõl, többek között az erdélyi magyarságtól kapott. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az identitás megõrzése a föderalizáción, majd az autonómián keresztül érhetõ el. Ajtay Kincses Mária, a BKB elnöke Vízi E. Szilveszter üzenetét tolmácsolta. „Ne feledjétek: merni kell, álmodni és merni kell, kimondani az igét. Merni kell, akarni, és lesz magyar nyelvû Bolyai egyetem, lesz a marosvásárhelyi egyetemnek magyar kara. Lesz területi és kulturális autonómia” – bíztatott a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.

A 2009-es év díjazottjai:

Bács-Várkuti Emõke, a Pro Karpatia Alapítvány ügyvivõje; Béres András egyetemi tanár, az MSZE volt rektora; Brassai Zoltán orvosprofesszor, akadémikus; a dél-tiroli Dolomiten napilap szerkesztõsége; az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI); Cornelius Hell irodalomtörténész, újságíró; a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ); Kiss Olivér újságíró, a Szabadság napilap volt fõszerkesztõje; Pálfalvi Attila egyetemi tanár, volt oktatási miniszterhelyettes; Péter Mihály orvosprofesszor, akadémikus; Páskándiné Sebõk Anna irodalomtörténész, rendezõ; Somai József, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesülete erdélyi szervezetének elnöke. (Krónika, 2010-01-11, Szucher Ervin)